Bábel, avagy az erőszak szükségszerűsége

Traduttore, traditore: A fordítás mindig egyben árulás is.
1828, Kanton. Robin Swift elárvul a kolera következtében,
és hamarosan Londonban találja magát a titokzatos Lovell
professzornak köszönhetően. Ott éveken keresztül tanul
latint, ógörögöt és kínait, hogy felkészüljön a napra, amikor
beiratkozik a patinás Oxfordi Egyetem Királyi Fordítói
Intézetébe – másnéven a Bábelbe. A torony és annak
hallgatói a fordítói világ szíve, és ami még fontosabb, a
mágiáé is. Az ezüstmunka – a fordítások közben elsikkadó
jelentést ezüstrudak segítségével hasznosító tevékenység –
a briteket páratlan hatalommal ruházta fel, mivel ezt a
misztikus eljárást a Birodalom gyarmati terjeszkedésének
szolgálatába állították.
Robin számára az Oxford utópia, amely által tudásra tehet
szert. A tudás azonban meghajol a hatalom előtt, és mint
Britanniában nevelkedett kínai rájön, hogy a Bábelt
szolgálni nem jelent mást, mint elárulni a szülőföldjét.
Ahogy halad a tanulmányaival, Robin a Bábel és az árnyak
közt rejtőző, a birodalmi terjeszkedést megállítani akaró
szervezet, a Hermész Társaság közé szorulva találja magát.
És, amikor Britannia alaptalan háborút hirdet Kína ellen az
ezüst és az ópium miatt, Robinnak döntenie kell…
Meg lehet változtatni egy nagyhatalmú intézményt belülről,
vagy elkerülhetetlen az erőszak, ha forradalomról van szó?